Edlinger varroaindikátora
Számold ki a varroaatkák számát a méhcsaládodban
A varroaatkák száma egy méhcsaládban nagyon fontos tényező, ha a méhcsalád egészségéről és túléléséről van szó. Edlinger varroaindikátorával az alátéten talált varroaatkák számából kivetíthető a teljes szám, így pontosabb képet kapsz a jelenlegi helyzetről.
Az indikátor a nevét a kidolgozójáról kapta. A fejlesztés öt évig tartott, ezalatt sok ezer fiasításos sejtet kellett felnyitni, és megszámolni bennük a varroafertőzöttséget.
Csak három adat számít: a nap, amikor az atkákat az alátéten megszámoltad, mennyi idő telt el az alátét utolsó tisztítása óta, és a talált atkák száma. Az indikátor ebből kiszámolja a méhcsaládban lévő varroaatkák hozzávetőleges számát, valamint azt a mennyiséget, amely fiasításmentes állapotban, illetve fiasításos méhcsaládban sikeresen leküzdhető lenne.
Eredmény
–
Link kimásolva.
Az értékelés figyelembe veszi a mérés hónapját: tavasszal és késő ősszel ugyanaz az atkahullás többet nyom a latban, mint májusban és júniusban. A kivetített atkaszámot ez nem érinti – egész évben a napi hullás szorozva 333-mal.
Atkahullás és kezelések egy helyen
A számlálásokat és a varroakezeléseket dátummal, szerrel és mennyiséggel közvetlenül a méhészetben rögzíted. A kezelési jegyzőkönyv közben magától elkészül.
Dokumentálj mindent a méhész appalTovábbi méhészeti kalkulátorok
A számítási mód Kurt Edlinger méhésztől származik, aki több éven át dolgozta ki. Többek között a Wikipédia Varroamilbe szócikke írja le.
Gyakori kérdések
Mikortól kell varroa ellen kezelnem?
Az indikátor három szintet mutat: körülbelül 900 értékelt atkáig nincs teendő, afölött figyelned kell, körülbelül 1100-tól pedig feltétlenül kezelned kell. Az értékelt itt azt jelenti: a kivetített szám, a mérés hónapjával súlyozva.
Honnan származnak a küszöbértékek és a 333-as szorzó?
Magából Edlinger eljárásából, amelyet öt éven át fejlesztett – közben sok ezer fiasításos sejtet nyitottak fel és számoltak ki. A kalkulátor változtatás nélkül képezi le: a napi atkahullás szorozva 333-mal adja a méhcsaládban lévő atkák számát, egy havi szorzóval súlyozva, amely júniusban 0,9 és decemberben 1,8.
Ez önálló eljárás, és nem mindenhol egyezik a méhészeti intézetek kártételi küszöbeivel. Az elterjedt ajánlások májusban és júniusban napi körülbelül egy atkát adnak meg határként, júliusban és augusztusban forrástól függően ötöt-tízet. Aki kora nyáron mér, tartsa ezt észben, és kétség esetén kövesse a szigorúbb számot.
Miért számít a mérés hónapja?
Ugyanaz az atkahullás az évszaktól függően mást jelent. Tavasszal és késő ősszel többet nyom a latban, mint májusban és júniusban, amikor a méhcsalád a legerősebb. A kijelzett atkaszám ettől nem változik – csak az értékelés tolódik el.
Mit jelent a „kezelhető fiasításmentes méhcsaládban”?
Amíg van fiasítás, az atkák nagyobb része befedett sejtekben ül, és minden kezeléstől védve van. A fiasításmentes méhcsaládban a méheken ülnek, és elérhetők. Az indikátor ehhez rögzített arányokkal számol: fiasításmentes állapotban körülbelül 80 százalék, fiasításos méhcsaládban körülbelül 20 százalék. Pontosan erre épül a téli maradékatka-mentesítés.
Mi a különbség a két kezelési sor és az „ebből a méheken ül” sor között?
Az első két sor Edlinger eljárásából származik, és azt adja meg, hány atkát talál el egy kezelés a tapasztalatok szerint: fiasításmentes állapotban körülbelül 80 százalékot, fiasításos méhcsaládban körülbelül 20 százalékot. Ezek rögzített arányok, a méhcsaládod állapotától függetlenül.
A harmadik sor mást mond: hol ülnek éppen az atkák. A fiasításmentes méhcsaládban gyakorlatilag mind a méheken vannak, így elérhetők; amíg van fiasítás, a nagyobb részük befedett sejtekben rejtőzik. Ez a sor a fiasítás állapotára vonatkozó megadásodhoz igazodik, és kiegészíti az előrejelzést, anélkül hogy megváltoztatná.